+36-1/463-2698 edu@eduszakped.hu

EDU 6. évfolyam 3. szám

Lükő István- Molnár György
Bevezetés

Harmadik számunk elé szánt gondolatainkat szeretnénk megosztani a kedves olvasókkal.
Egy folyóirat aktuális számának a megjelenését számos tényező befolyásolja. Egyik a szerzők
aktivitása, motivációja, amely nagy eltéréseket mutathat folyóiraton belül, és a folyóiratok
között is.

A másik tényező az idősáv. A nyári szünet, a pihenés közepette másképpen hatnak a
szerkesztés folyamataira, mint máskor. Egyfelől a tartalomjegyzékből és a terjedelemből is
látszik, hogy sikerült a felhívó levelünkben leírtaknak megfelelően nívós szakdolgozati,
diploma- munkákból, konferencia előadásokból cikkeket kérni a szerzőktől.

A cikkek ajánlásában, befogadásában és a szerzők ösztönzésében Molnár György
főszerkesztő úr nagyon aktív és értékes munkát végzett, mellette az EDU arculatát,
látványterveit is formálta. Olvasószerkesztőként, cikk ajánlóként Szűts Zoltán, a technikai
szerkesztésben és az új honlap, a megjelenési forma újításában Sik Dávid jeleskedett.
Másfelől a szerkesztési- korrekciós munkák kicsit lelassulnak.
Ezek együttes hatása alapján gyűlt egybe a szakképzés, a felnőttoktatás, az IKT alkalmazás és
a környezeti nevelés területéről több figyelemre méltó munka.

A Tanulmányok rovatban olvashatjuk Mák Kornél és Vámosi Tamás munkájának második
részét, amely az alacsony iskolázottságú nők foglalkoztatási helyzetével foglalkozik. Most
megismerhetjük a kutatás eredményeit. A kérdőíves, interjús empíriára épülő vizsgálat
eredményeit számos diagramon és ábrán szemléletesen mutatják be. Erre jól építkezik a több
dimenziót is felölelő felnőttoktatást is célzó javaslattételük.
Második tanulmányunkat Kabács Imre idén végzett mérnöktanár írta A belső motiváció
kialakításának és fenntartásának lehetőségei a szakmai alapismeretek oktatási folyamatában
címmel. Munkájában kiemelendő a motiváció fejlesztésének gazdag irodalmi háttérre épülő
kifejtése, amit a szakképzés vonatkozásainak általános körvonalazásában és konkrét példáján
keresztül is bemutat. Saját oktatási-képzési tapasztalataiból is merít a motivációval, a fejlesztő
hatással kapcsolatban.
„Szakképzés és foglalkoztatás a rácsok mögött. Tapasztalatok a Kalocsai Fegyház és
Börtönben” címmel írt cikket Ács Adrienn. A cikk bemutatja a magyarországi női börtönök
általános helyzetét, a fogvatartottak szakmaszerzési, tanulási lehetőségeit, illetve
problematikáit.
Juhász Dalma cikkének címe: Az idegen nyelvi érettségi értékelési lehetőségei. Izgalmas és
valós problémafelvetésen alapuló saját kutatással alátámasztott vizsgálatot mutat be az idegen
nyelvi érettségivel kapcsolatban. A kis minta ellenére jól feltérképezte a vizsgáztatás
módszertanát befolyásoló tesztek és jogszabályi környezetének, neveléstudományi
vonatkozásainak problematikáit.
Ocztos István Küzdelem az abszolút szegénység és társadalmi leszakadás ellen címmel írt
nagyon fontos témáról és programokkal, képekkel dokumentáltan alátámasztott cikket.
Különösen fontos az informális támogatások rendszere egy olyan térségben, mint Nógrád
megye. A tanórán kívüli tevékenységek szocializációs folyamatairól és a foglalkozások
elemzéséről olvashatunk ebben a cikkben.
Schottner Krisztina cikke a hallgatói tehetséggondozás lehetőségeiről és nehézségeiről szól. A
felsőoktatás-pedagógia terrénumába eső cikk részletesen mutatja be a Zsigmond Király
Főiskola példáján keresztül a modelleket, illetve a megvalósított formákat. Az elméleti háttér
és modellek mellett a főiskola tudományos diákköri munkáját, a tehetséggondozó körét, a
demonstrátori rendszert és az ERASMUS program tevékenységét ismerhetjük meg. A cikk
erőssége, hogy betekintést nyújt egy kisebb főiskola tehetséggondozó munkájába,
megismertet a nehézségekkel és best practice-okkal.
A középfokú tanítás-tanulás IKT támogatási lehetőségei és korlátai címmel olvashatunk írást
Szendi Pétertől. A szerző mondanivalójának lényege az oktatás és informatika
kölcsönhatásának eredményeképpen kialakuló helyzetre építkezik, a korszerű IKT adat
lehetőségek és elvárások feltérképezésére a köznevelés rendszerében. Az IKT eszközök
használata kétség kívül napjaink egyik igen időszerű pedagógiai témája, legfőképpen úgy
tárgyalva, ahogy azt Szendi Péter teszi, aki nem elégszik meg csupán egy általános körkép
felrajzolásával, hanem a saját iskolájában folyó pedagógiai munkára fókuszál, és ebben követi
a használat módjait, és ehhez kapcsolódóan ír a további módszertani lehetőségekről. Az
empirikus vizsgálata segítségével rámutat az iskolai IKT infrastruktúra gyengeségeire illetve a
pedagógusok digitális kompetenciájának hiányaira.
Sumi Ildikó a környezeti nevelés és a fenntarthatóság kapcsolatáról ír. A fenntarthatósággal,
illetve a környezeti problémákkal és a környezet politikával (is) összefüggő írásban
olvashatunk az üvegházhatás, a társadalmi felelősségvállalás, a tudatos fogyasztásra nevelés,
az ökológiai lábnyom kérdéseiről, illetve oktatási-nevelési összefüggéseiről.

Sopron, 2016. augusztus 13.

Dr. habil Lükő István

egyetemi magántanár egyetemi docens

Dr. Molnár György
a szerkesztő bizottság elnöke főszerkesztő